Mi az a BIM?

A BIM (Épületinformációs modell) ötlete a ‘70-es években született, és azóta számtalan megközelítéssel próbálták meg összefoglalni. Az Egyesült Államokbeli BIM Szabvány a következő definíciót tartalmazza:

“Az épületinformációs modell (BIM) a létesítmény fizikai és funkcionális leképezése. A BIM modell a felelős döntéshozást segítő közös információforrás, mely leköveti a létesítmény teljes életútját a koncepciótól a bontásig.“ NBIMS - Nemzeti BIM Szabvány - USA


*via internet

A 3D modelleket már évtizedek óta használják vizualizációs célra, de a széles körben használható BIM modellekhez és a modell alapú adatbázisokhoz csak az utóbbi időben született meg az ehhez szükséges informatikai háttér és az elengedhetetlen szakmai nyitottság. Az újabb és újabb felhasználási lehetőségeket felismerve már “Épületinformációs modell” helyett "Épületinformáció Menedzsment”-ként szokás hivatkozni a BIM modellre.

Azzal, hogy kilépünk a 2D alapú keretekből és 3D adatbázisként kezeljük a modellünket, a lehetőségek határtalanok. A jól felépített BIM modell végigkíséri az épület teljes életútját a vázlattervtől a kivitelezési szakaszon át az épületüzemeltetésen keresztül egészen a bontásig. A BIM modell minden szakág információját tartalmazhatja, amit a hagyományos terveken fel lehet tüntetni (méretek, típusok, rögzítés, anyagjellemzők, stb.), de azzal, hogy kilépünk a térbe, a lehetőségek határtalanok. Minden kényes csomópontra, érzékeny területre, térbeli ütközésre azonnal fény derül. Elkerülhetőek a kivitelezési improvizációk, a helyszínen papírlepedők helyett táblagépen lehet felvenni és térben forgatni a tetszőleges számú, tetszőleges helyen felvett metszetet. Pontos anyagmennyiségeket, felületeket kapunk. A kivitelezéskoordináció térben és időben lekövethető, a statikai vagy energetikai szimulációk elvégezhetők rajta, az üzemeltetés során egy költöztetés hatékonyan koordinálható, filléres szenzorokkal egy kiégett izzó vagy eldugult cső azonnal a modelltérben jelez, minden elem vagy zóna tetszőleges mennyiségű információt tartalmazhat (fizetés, érték, takarítási intervallum, munkabeosztás, karbantartási igény, teljesítmény, stb.). A bontás koordinálása és a bontási mennyiségek pedig értelemszerűek. És mindvégig egyetlen modellről beszélünk, nincs duplikálás, nem hoz létre egyik szakág sem párhuzamos modelleket, ezért mindig minden szinkronban van. Csak egyetlen modellre van szükség, ami mindig naprakész.